Lemezkritikák, ajánlók: Lukács Miklós: Cimbalom Concertos (2012)
„(...) Tökéletes lenyomata annak, amiben most vagyok. A klasszikus zenei indulásom éppúgy benne van, mint a dzsessz (...)"
Lukács Miklós: Cimbalom Concertos I-II (2012) (Lukács Miklós, Budapest Eclectic Strings Zenekar Werner Gábor vezényletével, Szandai Mátyás, Dés András)
Kritikák, ajánlók:
Zipernovszky Kornél: „(...) Lakoma a javából (...)" Gramofon, 2012. nyár
„(...) A Cimbalomversenyeket, amelyeket Müpa-koncerteken mutatott be, Lukács négy fontos magyar szerzőtől rendelte azért, hogy a hangszerre végre olyan versenyművek szülessenek, amelyekben a cimbalom teljes, fantasztikusan gazdag tárházát meg tudja mutatni. A négy felkért szerző azonos műfajú műveit egymás után meghallgatni olyan, mint egy négyfogásos vacsorát végigenni. (...)”
„(...) Vukán György, Szakcsi Lakatos Béla, Oláh Kálmán és Fekete-Kovács Kornél abban a biztos tudatban szerezték darabjaikat, hogy az interpretátor/improvizátorral rokon lelkek lévén, nyugodtan saját magukat adhatják. (...)” „(...) Lukács nem véletlenül őket kérte fel. Vukán műve romantikusan elbűvölő, Szakcsié tekintélyeket mellőzően modern, Oláh Kálmáné bartókosan ihletett, Fekete-Kovácsé nagyratörő és merész. (...)” „(...) Hogy Lukács Miklós mekkora nemzeti kincs, azt megmutatta például a 2010-es Jazzforum Budapest, amikor három különböző zenekarral szerepelt szólistaként, vagy hogy Eötvös Péter éppúgy ragaszkodik hozzá, mint Miczura Mónika. Akinek csak fontos a magyar jazz, rajong érte a Dresch-kvartett meghatározó tagjaként. (...)”
„(...) A klasszikus zenében már szinte minden hangszernek megvolt a lehetősége a versenymű nyújtotta „jutalomjátékra”.A cimbalom esetében ez később jelentkezett. Amikor megszületett ennek a lemeznek a gondolata,a műfajon belül is újat szerettem volna létrehozni. A versenyművekből, éppen a műfaj fénykorában, a romantikában kiveszett az improvizatív elem, amelyet eredetileg a kadencia biztosított. Éppen ezt éreztem feladatnak a lemeznél: a jazz, az improvizatív stílus felől akartam megközelíteni a műfajt. A forma iránti minden tiszteletem mellett úgy érzem, csak így lehetek önmagam. A „Cimbalomversenyek” ezért duplán szokatlanok: eleve a cimbalom, mint versenyhangszer, valamint a dzsessz erőteljes jelenléte miatt. (...)" - Lukács Miklós
Hangvető.hu
Zene.hu, 2012. február 8.
„(...) Lukács tudatosan dzsesszes hangzásvilágra törekedett, így a fülünk hallatára újul meg mind a klasszikus zenei műfaj, mind a cimbalom, mint hangszer (...)”
Zene.hu
Hangvető.hu, 2012. február 9.
„(...) Igazi különlegesség, és újító lendületről tanúskodik a február 18-án megjelenő Cimbalomversenyek című album. Lukács Miklós cimbalomjátéka áll a középpontban, és négy kortárs magyar zeneszerző tollából született versenyművek szólalnak meg (...)"
Hangvető.hu
Cimbalomversenyek HVG és Hvg.hu, 2012. március 21.
„(...) Tökéletes lenyomata annak, amiben most vagyok. A klasszikus zenei indulásom éppúgy benne van, mint a dzsessz" - jellemzi Lukács Miklós cimbalomművész a napokban megjelenő dupla CD-jét, amelyeken Vukán György, Szakcsi-Lakatos Béla, Oláh Kálmán és Fekete-Kovács Kornél cimbalomra és kamarazenekarra írt versenyművei hallhatók. (...)”
„(...) A darabok nem csak a névadó hangszer miatt kuriózumok: a kamarazenekar tradicionálisan, hangról hangra a kottában leírtakat játssza ugyan, Lukács viszont számtalanszor improvizál. "Nem kértem erre őket, de ismernek, és hagytak elegendő teret"- mondta a 35 éves zenész. A négy mű ennek ellenére a legkevésbé sem dzsesszes - de az éttermi cigánymuzsika vagy a népzene paneljeit sem lehet bennük felfedezni. A kortárs szerzők "komoly" cimbalomversenyeket írtak Lukácsnak, a "dzsesszes fazon" legfeljebb az angol nyelvű címekben (7 Picuters, Elements) jelenik meg. A Dresch Quartettet, az East Side Jazz Companyt erősító, és Palya Beát, Szalóki Ágit is kísérő virtuóz saját elmondása szerint folytatni kívánja ezt a vonalat, a felkért zeneszerzők kiléte azonban még titok. (...)”
hvg, hvg.hu és hangvető.hu
Videorészletek a Cimbalomversenyekből és más művekből