Lemezkritikák, ajánlók: Charles Lloyd - Wild Man Dance Suite (Blue Note Records, 2015)

Charles Lloyd és Lukács Miklós 2012-ben játszottak együtt először. Borbély Mihállyal és Dresch Mihállyal sextetté bővítették a Sky Triót. A budapesti koncerten pontosan látszott, hogy Charles Lloyd nem egymástól független számokban gondolkozik, hanem tematikusan építkezik. Azt viszont sejteni sem lehetett, hogy ennek az emlékezetes együttműködésnek folytatása lesz. Egy évvel e koncert után Charles Lloyd újra játszani hívta Lukács Miklóst, és további meglepetések is következtek.

 

borito wild man dance suite 2015 blue note 160x144

A cimbalmos egy tárogatóval érkezett meg az invitálásra, Wrocławba. Charles Lloyd kíváncsi, teljességre és megismerésre törekvő zenész, keresi a kifejező hangszereket és a karakteres játszótársakat. Ezért kérte Miklóst, hogy a már meglévő mellé hozzon egy újabbat a különleges fúvós hangszerből. Lloyd ezt meg is szólaltatta a Jazztopad Fesztivál keretében rendezett koncerten. A formáció tagjai azon sem lepődtek meg, hogy a kottákban csak a lehetséges irányokat jelző zenei gondolatokat vázolta Charles Lloyd, így mindenki a saját lépéseit „táncolhatta” a közösbe, persze szigorúan élesben, szándékosan sokórás próba nélkül.
Ez azért nem magától értetődik, hiszen az együttes tagjai közül volt, aki most találkozott először a többiekkel. Nem sokkal a kezdés előtt az is kiderült, hogy a koncertet rögzíti a Blue Note Records. A Wild Man Dance Suite lengyelországi premierje negyedórás improvizációval, a témák szabad kibontásával hatalmas siker volt.
 
Vannak jó cimbalmok Amerikában?  - ezt még Wrocławban kérdezte Charles Lloyd. Ebből sejlett fel Lukács Miklós számára, hogy a meghívás nem csak erre az egy alkalomra szólt. Kitűnő cimbalomkészítő van, így remek koncertcimbalmok is találhatók Észak-Amerikában, tehát semmi sem akadályozta az időközben elkészült lemez ottani bemutató koncertjeit, vagyis a mozgalmas jazztavaszt.


Várakozásteli írásokat lehetett olvasni már a lemez megjelenése előtt a The New York Times blogján is vagy a The Guardian oldalain, azóta az Allaboutjazz,
a Los Angeles Times, a Jazzweekly, a Jazztimes, a LondonJazzNews és az Allmusic, is méltatja az albumot, amelynek amerikai bemutatója - a New York-i Metropolitan Museum of Art-tól a San Francisco-i SF Jazzfestival-ig - az európaihoz hasonló fogadtatásban részesült. Lukács Miklóst a magyar cimbalom mestereként, kozmikus hangzást teremtőként említik ezekben az írásokban. Gáspár Károly a Jazzma.hu-n további részleteket ír a lemezről és a cimbalomjátékról: „(…) És hát Lukács Miki - ahogy megszokhattuk - briliánsan, nyugodtan, kiegyensúlyozottan játszik. Szólói egyenértékűek Lloyd, vagy Clayton improvizációival! Mindezt cimbalmon, ami ugye nem igazán arra lett kitalálva, hogy jazzt "üssenek" rajta. Miklós új értelmet-életet adott szeretett magyar instrumentumunknak; "leporolta", és hagyományos értékeit megtartva indította el XXI. századi "nagy kalandjára." (…)”


Az idén 77 éves Charles Lloyd érdemeit a National Endowment for the Arts a National Jazz Masters díjjal ismerte el, így most már hivatalosan is mester.
Korábban olyan nagyokkal játszott, mint Szabó Gábor, Ron McClure, Tony Williams, Keith Jarrett, Michel Petrucciani, Palle Danielsson, Son Ship Theus,
Bobby McFerrin
és Jack DeJohnette.
Mostani társai a felvételen: Gerald Clayton - zongora; Joe Sanders – bőgő; Gerald Cleaver - dob; Sokratis Sinopoulos – lyra és Lukács Miklós.
Charles Lloyd három évtized után újra a Blue Note-nál készített lemezt, amellyel „transzcendes, titokzatos utazásra, vidám beszélgetésre” hív.

A The Metropolitan Museum of Art honlapján a teljes lemezbemutató-koncert megnézhető.

A Wild Man Dance Suite bekerült a Jazzwise Magazine 2015 első 20 jazzalbuma" közé