„Biztos viszonyulási pont és szárnyalóan szabad szóló"

Így jellemzi Lukács Miklóst és játékát a Fuhun és az Audio Beads lemezek kapcsán Végső Zoltán az Élet és Irodalom 2013. január 11-i számában

 

 

Grzegorz Karnas Trio feat. Lukács Miklós: Audio Beads – BMC, 2012 

„(…) Az utóbbi időben a jazz és a világzene tájékának megkerülhetetlen alakja lett Lukács Miklós: megszámlálhatatlan formáció, köztük saját kvintettje köszönheti neki a biztos viszonyulási pontot, az állandó minőségérzetet. Két lemez talán kevés, hogy teljes képet kapjunk róla, a cél nem is ez. A Grzegorz Karnas Trio és a Dresch Quartet más zenét játszik, mások a gyökerek és mások a bejárandó utak, ám mindkettőben közös Lukács személye és cimbalomjátéka, az az intelligencia, ami bármely zenésznek a művészi alázat példájaként szolgálhat – vendégzenészeknek és szólistáknak egyaránt. (...)"

„(…) Az Audio Beads a mértéktartás lemeze, amelyet a zenészek közötti kölcsönhatások formáltak ilyenné. Lukács Miklós pontosan érzi, hogy itt többet tesz hozzá az összjátékhoz, ha futamaival színez, válaszolva Karnas mondataira, majd harmóniafüggönyt sző, vagy éppen perkusszív játékával a ritmusszekciót támogatja. Két improvizatív, ritmikailag gazdag és szárnyalóan szabad szólója ebből a megágyazottságból elindulva a lemez csúcspontjai közé tartozik. (...)"

 

 

Dresch Quartet: Fuhun – Fonó, 2011

„(…) A cimbalmos szerepe sokáig kérdéses volt számomra a Dresch Quartetben, hiszen esetenként a zenekarvezető is cimbalmozgatott, de mindenkinek jobb volt, amikor Dresch Mihály a fúvós hangszereinél maradt. Nagyjából tíz éve léphetett be az együttesbe Lukács Miklós, és emlékszem, első benyomásaim vegyesek voltak: egy kimagasló képességű cimbalmos, aki fergeteges játékával maga alá gyűri a többieket. A kvartett azóta négy lemezt készített, és azt kell mondani, annyira összeérlelődött cimbalmos és zenekar, hogy ma már a szkeptikus felhangokat félredobva egyértelműen a magyar jazztörténet legnagyobb cimbalmos-fúvós együttállásáról beszélhetünk (Dresch és Lukács ma már duóban is koncertezik, legutóbb éppen így hallottam őket koncerten, állítólag a közös lemez is készülőben van). (...)"

„(…) Lukács több alkalommal a prímással egyenrangú, szólói, futamai és harmóniahangszerként való működése elválaszthatatlan a Dresch Quartet hangzásától, ezt ma már említeni sem kellene. (...)"

A teljes írás az Élet és Irodalom honlapján található.